Hosszú latenciával jelentkező mérgezés
(Rhabdomyolysis, szívizomkárosodás)
Szómagyarázat: a „rhabdomyo-” előtag harántcsíkolt izomzatra (vázizomzatra) utal, a „-lysis” pedig szétesésre, feloldódásra. (Ha netán valahol a „leiomyo-” előtaggal találkozunk, az a simaizomzatra utal, a „cardiomyo-”pedig a szívizomzatra.)
A XX-XXI. sz. fordulóján kétségek merültek föl az addig ehetőnek tartott, népszerű sárgásszöld pereszke (Tricholoma equestre, T. flavovirens) fogyaszthatóságával kapcsolatban (ez voltaképpen fajcsoport, de nem látjuk szükségét a részletezésnek). Olyan esetekben, amikor ezt a gombát ismételten, nagy mennyiségben fogyasztották rövid időn belül, mérgezési tünetek léphettek föl. A háttérben többnyire rhabdomyolysis állt, de más szervek károsodása is előfordult. A mérgezés kimenetele az esetek 1/4-ében halálos volt, legalábbis a kórkép felbukkanásakor. A kórkép immun-eredetét kizárták, és ez mind a mai napig érvényes. Valószínűleg „szubakut” („majdnem-akut”) ill. „szubkrónikus” mérgezésről van szó; a toxint (esetleg toxinokat) még ma sem ismerjük; szintúgy azt sem tisztázták még, hogyan jön létre az izomkárosodás. Az esetek egy részében összetévesztés, ill. a tárolt gomba mikrobiológiai szennyezettsége is szerepet játszhatott. A gombafaj azonosítása nem volt egységes az esetleírások szerint. Sokan tagadják, hogy ez a szindróma egyáltalán létezik, legalábbis amúgy egészséges emberben. Szintén nem egységes a T. equestre fogyaszthatóságának hivatalos besorolása sem. Hazánkban mérgezőnek minősítik.
Tünetek, panaszok
Az első tünetek általában 1-3 nappal a gomba fogyasztása után jelentkeztek. A legtöbb beteg izomgyöngeséget és izomfájdalmakat, izommerevséget tapasztalt. A biopsziás szövetminta vizsgálata, valamint a laboratóriumi leletek vázizom-károsodásra utaltak. A vizeletben mioglobint mutattak ki, amit a vizelet sötét színe is jelzett. A vérben emelkedett a kreatin-kináz aktivitás. Emellett émelygés, izzadás is jelentkezhetett. A vérben a „máj-enzimek” aktivitása is emelkedett.
Az izomgyengeség az esetek egy részében másodlagos lehet (oxigénellátási zavar), mivel a szív izomzata is károsodhat. Ez utóbbi is megemelheti a kreatin-kináz értéket. A kórkép súlyos formájában a vesefunkció is zavart szenvedhet, tehát többszervi károsodásról beszélhetünk. A vesekárosodás oka a vesecsatornácskákban kicsapódó mioglobin. (Nem minden esetben végeztek el minden említett vizsgálatot.)
A mioglobin a váz- és szívizom oxigéntároló, hem-tartalmú fehérjemolekulája; az oxigén a hem vasatomjához kötődik. A kreatin-kináz enzim a kreatin-molekulát foszforilálja ATP segítségével, ami megfordítható folyamat, így a foszforilált kreatin ADP-ből ATP képződését segíti elő.
Kezelés
Specifikus kezelés nincs. A keringés és a vese támogatására van szükség. Ha a szív elsődlegesen károsodik, a kezelés a szívizomkárosodás más eseteit követi. Oxigénbelégzést is alkalmaznak.